Már itt vagyok egy hete, hihetetlen. Pereg az élet a Királyok útján, keresem az állást, intézem a dolgokat. Néha lazítok kicsit, például ma átkerekeztem a Ralphoz a hullaházba, a kerékhuzatokért. Mondta, hogy otthon lesz, de úgy látszik nem ért rá, ezért kirakta a ház elptti szemétdomb tetejére. Hazafelé kitört egy küllőm hátul, amikor belementem egy kátyúba, mert jött a busz, a rossz oldalon...

Ezután megpihentem a közeli South Parkban. Nem voltak káromkodó lurkók, de reggel 9 előtt lehet ingyen teniszezni. Van zöld fű, meg mókusok. Krikettezni is lehet, nos ehhez viszont még kéne néhány további pajti is.

Utána elhaladtam egy kis indiai üzlet előtt, melynek tulajdonosa R.D. Patel. Ravi Dan Patel. Aki érti, jót mulat ezen.

Majdnem közvetelnül melette található a gőgös emberek kanapéboltja: a KAKADU. Ha majd félrerakok 1500 pántot, csak itt veszek szófát.

Igen kérem, itt én lakom, legyen rend. Ne táncoljon, énekeljen vagy káromkodjon senki. Ez egy rendes ház.

Egyik kedvenc tárgyam a házban, ez a végtelenül ízléstelen parasztbarokk szemétládikó, ami a fürdőszobát díszíti. Órákig el tudnám nézegetni.