Na elérkezett a mindenki általal emlegetett és várva várt Bank holiday hétvége, 3 napos fiesta. Szombaton egy erős biciklizéssel kezdődött, ahova Alex Hooker (magyarán Kurva Sanyi) vitt el. A túra a Richmond parkból indul, ami nincs messze, és nagyon kellemes hely. A város közepén tekerhetsz egy 15km hosszú, dimbes-dombos, erdős, vadon rohangászó szarvasokkal tarkított körön, igazi csemege. Kis bemelegítés után Kingston felé mentünk, és elhagytuk Londont, a Surrey Hill-s felé. Szétvált a csoport, az egyik a Temze mentén, laposon ment, a másik a kemény emelkedősre. Mondtam az Alexnak, hogy egy éve nem bicikliztem, menjünk a könnyebben, de azt mondta, hogy ő se, és nem lesz baj... Baj lett. 60 km utén az első nagyobb dombon úgy ledobtak minket, mint a rongyot.

A Jeremy a következő sorokkal harangozott be engem az Alexnek: "Kristian covers huge distances at very high speed." Szépen lebőgtem, de legalább az nyugtatott, hogy ezek nem átlagos Józsik, hanem mindegyik többszörös Ironman, ami ugye tudjuk, hogy elég kemény. A Surrey hills nagyon szép vidék, de azt a 18%-os emelkedőt nem kívántam magamnak. A tetején megvártak, majd jót derültek, amikor közöltem, hogy szinte már tejsavat köpök, annyira kikészültem.

Utána itthon pihenés, majd megérkezett az unokatesóm Peti, látogatni.

Vasárnap reggel elindultunk megkeresni a magyar élelmiszerboltot Finchley-ben. Sajnos nem jártunk sikerrel, többszöri mókás kérdezősködés után kaptunk egy használható infót: a Swiss Cottage nevű városrészben van egy magyar bolt, azt próbáljuk meg. Kétkedve fogadtuk a hírt, de tényleg ott volt: Hungarian Patisserie. Bementünk egy hangos "JÓLNAPOT" kíséretében, majd azonnal kiderült, hogy ufónak néznek, mert a magyr étteremben egy alzó grandó magyar se volt. Ehettünk volna egy gulyást, vagy töltött kápit, vagy vehettünk volna lengyel bébicéklát. Köszi, de nem.

Hazafelé meg szerettem volna mutatni a Petinek a Hyde Parkban a Speaker's cornert, ahol az őrültek szónokolnak minden vasárnap, de nem sikerült parkolni. Betévedtünk egy földalatti garázsba, ahol 5 font volt egy óra, és több milliárd forintnyi autó állt igen kis helyen. Rengeteg Ferkó, Lambó, meg Bentley, talán érdemes lett volna levideózni, vagy kromofággal végiglocsolni.

Délután elmentem az Alex eljegyzési bulijára, mert kedden meggyűrűzött egy nőt. Ott voltak a biciklis arcok, magyarázgattam a bizonyítványomat, hogy az Alex adott 20 fontot, hogy maradjak le vele, és rámfoghasson mindent. Nem éreztem túl jól magam, mert a társaság java ír volt, és nem igazán értettem, hogy mit mondanak. Olyan a beszédük, mintha egy kéthangú skálán énekelnének. De a Conan nagyon barátságos volt, és mint IT-s kollegával, jól eldiskuráltunk, és elvileg keresni fog egy állásajánlattal... Web projektmanager, és épp valami másba akar kezdeni, de nem engedik el, amíg Meglátjuk.

Este kilátogattunk a Notting Hill Carnival-ra, aminek a szombati napja a kisebb durranás, a vasárnapi meg a megabuli. Épp a végét sikerült elkapni, mert 9kor kegyetlenül leőtte a rendőrség a zajongást. A budapesten is látható brazil dobosok jártak körbe pár háztömb körül, de jó volt a hangulat. Nem hittem el, amikor 9kor elzavartak minket, komolyan, ez röhej. A nép a közeli kocsmákba tódult, ahol kellemesen emelkedett volt a hangulat.

A Peti elhozta egyik barátját, Gábort, aki egyiptológus, és itt egy közeli étteremben félállásban pincér, másik félben az étterem weboldalát szerkeszti. Ő régebben egy notting hill-i hostelben dolgozott, ahová szintén ellátogattunk. Több magyar is dolgozik a helyen, jópofa társaság, talán még járok arra.

Ma volt a nagy karnevál, erről képek is készültek:

  Ezt ettem ma: egy eposzi méretű ebéd. Made in USA, home of the HUNGRY MEN

  Szuperhősök a színpadon

  A TV-szerelők is képviseltették magukat

  Karneváli hangulat